shutterstock_plastic_pollution_nagy-bagoly_arpad

„Kicsi a bors, de erős” avagy a mikroműanyagok veszélyei!

Parányi plasztikban rejlő hatalmas veszély!

micropl

A Föld napja alkalmából ( ápr. 22.) a héten egy elég súlyos környezetszennyező problémával, a mikroműanyagok veszélyeivel foglalkozunk! Ezek a kisméretű műanyagok hiába parányiak, mégis hatalmas méretű globális problémát okoznak Földünkön.

Eddig is rengeteget hallhattunk és olvashattunk a műanyagok veszélyeiről. A helyzet azonban egyre súlyosabbá válik…

A hatalmas mennyiségű környezetbe kerülő műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak. Ez már önmagában is súlyos probléma ennél nagyobb veszélyt jelentenek a mikroműanyagok, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Az elmúlt években már nem csak az óceánokban és az ott élő halak, kagylók emésztő rendszerében találtak mikroműanyagot, hanem a folyókban, tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is.

shutterstock_plastic_pollution_nagy-bagoly_arpad

Műanyagok mindenhol:

A műanyag mára a legkedveltebb anyaggá nőtte ki magát. Könnyű, sokrétűen felhasználható, strapabíró és e mellett roppant olcsón előállítható. Felfedezésüket követően az előállított mennyiség az 1930-as 1940-es években induló tömeggyártástól kezdődően folyamatos térhódításba kezdett, egyre több alkalmazásban váltották ki a konvencionális anyagokat (pl. fa, fém), manapság pedig már évente 300 millió tonnányit termelnek belőlük, ebből az Európai Unióban 24 millió tonnát csak csomagolásra használnak fel.

Szerencsére a növekvő problémát a társadalom évtizedekkel ezelőtt felismerte és arra is rájött, hogy újrahasznosításukkal pénzt és erőforrást takaríthatunk meg. Ennek ellenére a műanyagok újrahasznosításának száma igen alacsony Európában (pl. Norvégiában 37%) hazánk pedig szintén nem jár élen a reciklálás tekintetében (az összes hulladék kb. 1/5-e kerül újrahasznosításra).
A fennmaradó hányad egy részét hulladéklerakókba helyezik, vagy elégetik, áramot és távhőt generálva. Hazai viszonylatban ezek az arányok 60 és 40%, a nyugati országokban a lerakást teljes mértékben energetikai hasznosítással váltják ki. A szakszerű hulladékkezelésen túl viszont sajnálatosan, így is nagy mennyiségű műanyag kerül a környezetünkbe (talajba, vizekbe).

plastic-trash-in-oceans-and-waterways

Éppen az előnyős tulajdonságai (ellenálló és tartós) miatt nem bomlanak le biológiailag a természetben. A mikroorganizmusok gyakorlatilag képtelenek a környezetbe kikerülő műanyagok lebontására, azt nem tudják tápanyagként hasznosítani és átalakítani. A kémiai folyamatokkal szemben is igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.

 

Mikroműanyagok keletkezése:virgin-plastic

A Napból érkező UV sugárzás hatására, a polimerek láncszerkezetébe képes beépülni az oxigénatom a légkörből, így az töredezik, idővel pedig apró darabokra esik szét. A folyamat végére a műanyagok úgy elaprózódnak, hogy szemmel már nem is láthatóak, viszont a mikroorganizmusok számára még mindig nem hozzáférhetőek. Ez a folyamat okozza azt, hogy a környezetünkben 5 mm-nél kisebb, ún. mikroműanyagok fordulnak elő. Mikroműanyagok azonban nem csak ilyen módon keletkezhetnek.

Bizonyos termékekben, jellemzően a kozmetikumokban, fogkrémekben eleve ilyen apró méretű gyöngyöket alkalmaznak, hogy serkentsék azok microbeadsdörzsölő, hámlasztó hatását (egyetlen tubus arclemosó akár 300 000 darab ilyen apró részecskét tartalmazhat). Ezek az ipar által előállított gyöngyök az ún. elsődleges mikroműanyagok. A később felaprózódó, vagy ruhákból leszakadó részecskéket pedig a másodlagos mikroműanyagok, amik jelenleg a mikroműanyag-szennyezés legnagyobb részét teszik ki (ezen belül pedig a mikroszálak vannak többségben). A hétköznapi életünk során használt tárgyak kopásából eredő mikroplasztik-szennyezések; az autógumik kopása és a szintetikus szövetből készült ruhák mosása is mind a másodlagos csoportot növelik. Ezek mind hozzájárulnak a környezetterheléshez.

 

Mikroműanyagok előfordulása:

Az elmúlt években világszerte számos környezeti elemben leírták az előfordulásukat. Az óceánokon és tengerpartokon túl, európai tavakban (Garda-tó) és folyókból vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat pl. az ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető. Számuk rohamosan nő, egyre több élőlényben és élelmiszerben találnak és mutatnak ki mikroműanyagot.

 

Miért annyira veszélyesek a mikroműanyagok?

Gyakran fogyasztasz halat? Van egy rossz hírünk! Amikor halat eszel szinte biztos, hogy műanyagot is fogyasztasz!vágott hal

A tápláléklánc elején elhelyezkedő szervezetek (planktonok, kagylók, halak) táplálkozási módjukból kifolyólag véletlenszerűen fogyasztják el a mikroműanyagokat, amelyek a tápcsatornájukban gyulladásos reakciókat válthatnak ki és az egyed pusztulását is okozhatják. A kockázatot nem csak a fogyasztásukból eredő fizikai sérülések jelentik, de a vizekbe és az élőlények szervezetébe is egyaránt szivároghatnak káros vegyületek a műanyagokból.

De nem csak a vízi élőlények fogyasztásával kerülhet a tányérunkra műanyag.  Kínai kutatók helyi szupermarketekben kapható tengeri só mintákban is kimutattak már mikroműanyagokat.

Németországban pedig az utóbbi években többször vizsgáltak különböző élelmiszereket is, amely során pl. a különböző palackozott sörökben is kimutatták előfordulásukat. A szennyezés feltételezett forrása ez esetben a gyártási folyamatokban alkalmazott szűrők, vagy a gyártó soron dolgozók szintetikus ruházatából származó műanyag szálak.

Bizony az alapvető lételemünkben, az ivóvízben is előfordulhatnak ezek az új szennyezőanyagok.  Átlagosan 1 m3 ivóvízben 7 mikroműanyag darabot azonosítottak német vízművekben.

 

Elemzések alapján egy európai fogyasztó évente akár 11 000 db mikroműanyagot is elfogyaszthat, és bár a részecskék 99 % később kiürül a szervezetből, további 1 % felszívódik a szövetekbe ( így folyamatosan felhalmozódik) Hogy a részecskék pontosan mit is okoznak, mikor a véráramba kerülnek, még nem teljesen tisztázott, ezzel összefüggésben jelenleg is folynak a kutatások.

Elsőre talán nem tűnik riasztónak ez a szám, de ahogyan egyre több műanyag kerül az óceánokba úgy egyre nő a szennyezés mértéke is. A kutatók szerint a század végére egy európai ember akár évi 780 000 részecskét is lenyelhet majd!

 

A további szennyezés megelőzése érdekében csökkenteni kell a felhasználást, és növelni az újra használat és újrahasznosítás arányát.no-plastic-bags

Jó példák akadnak szerencsére a nagyvilágból. Több országban korlátozzák vagy tiltják a műanyagszennyezéshez nagymértékben hozzájáruló műanyagzacskók (hivatalos elnevezéssel: vékony falú műanyag hordtáskák) használatát (pl. Kínában és Indiában). Az angol kormányzat pedig 2017 végétől betiltja a kozmetikumokban és tisztítószerekben a műanyag (plasztik) mikroszemcsék használatát.

A mikroműanyagok száma évről évre jelentősen növekszik, a mérések és a laboratóriumi vizsgálatok tehát egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek.

 

Bár az újrahasznosítás valóban segítséget jelent abban, hogy csökkenjen a szeméthegyek mérete, a vizek és az ökoszisztéma szennyezettsége, jelenleg még csak a műanyagok egy része esetében elérhető az újrahasznosítás. Azok a műanyagok, melyeket nem lehet újrafelhasználni, továbbra is mérhetetlen mennyiségű energiát és vizet emésztenek fel.

 

Mit tehetünk mi fogyasztók?

Ne használjunk műanyag mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumokat!áthúzott mikrogyöngy

Az arctisztítók és fogkrémek nagy része tartalmaz ilyen mikrogyöngyöket. Ezek az apró plasztik darabok túl kicsik ahhoz, hogy a víztisztítókban fennakadjanak, így aztán akadálytalanul áramlanak tovább a folyókba és a csatornákba. Számos, lebomló alternatívájuk létezik ezeknek az anyagoknak, így kerüljük azokat a termékeket, amelyek összetevői között a polipropilén (PP), polietilén(PE), polietilén-tereftalát (PET) és polimetil-metakrilát (PMMA) szavakat látjuk.

Saját szatyorral, kosárral induljunk neki vásárolni!shoppers

A boltok műanyag zacskói nagy kárt okoznak a környezetünkben és hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után. Amikor vásárolni megyünk, mindig vigyünk magunkkal, saját szatyrot, kosarat vagy dobozt. Ne növeljük tovább a felhasznált műanyagszatyrok és zacskók számát, már az is jó lépés, ha lebomló vagy újrahasznosított papírba csomagolt árut vásárolunk. A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet!

 

Eldobható pelenka helyett textilpelenka!

Amennyiben kisgyerek van a háztartásban, az eldobható pelenka helyett használjunk textilpelenkát. Jelenleg az eldobható pelenkák újrahasznosítása nem lehetséges, lebomlási idejűk pedig kb. 550 év.

Kávét saját termoszból!letöltés kv

Már azzal is rengeteg műanyagot spórolhatunk, ha a reggeli kávénkat csészéből kortyoljuk el a helyszínen. Az elvitelre szánt eldobható kávéspoharak bár látszólag papírból készülnek, de a felületüket rendszerint bevonják polietilénnel. A műanyag keverőpálcákról és pohárfedőkről már nem is beszélve. Külföldön, sok helyen elterjedt szokás, hogy az emberek saját termoszukba kérik elvitelre a kávét, ha nem tudják azt helyben elfogyasztani. Remélhetőleg ez nálunk is elterjedtté válik!

 

Ne vásároljunk műszálas ruhákat és mikroszálas törlőkendőket!

A mikroműanyag-szennyezés jelentős részét teszik ki ezekből a ruhákból származó mikrorészecskék. Így vásárlást megelőzően olvassuk el a ruhanemű összetételét. A pamut vagy biovászon ruhák ráadásul a bőrödnek sem ártanak, így ezek remek alternatívát nyújtanak a műszálas ruhák helyett.organic-cotton-bio-baumwolle-2-580px

A már meglévő ruháinkat, pedig ha tudatosan pl. mosózsákban mossuk, kevesebbszer és rövidebb programon akkor már többet tettünk, mint az emberek többsége. Szerencsére egyre több fejlesztés folyik azzal kapcsolatban, hogy miként szűrhetőek ki a mosás során a leszakadó mikroszálak.

A mikroszálas kendők habár roppant hatékonyak mégis károsítják a környezetet, így a takarítás során pl. egy felület letörlésére használjunk inkább biológiailag lebomló természetes összetevőjű takarító szereket és pamut vagy lebomló törlőket.

 

Ne vásároljunk palackos vizet!letöltés (2)

Amennyiben lakhelyünkön/ munkahelyünkön jó minőségű a csapvíz, úgy részesítsük előnyben ennek a fogyasztását. Ezt termoszban, kulacsban magunkkal is vihetjük az utazásainkra.

 

Ne vásároljunk eldobható borotvát és fogkefét!

Mindkét esetben vásároljunk inkább olyan terméket, aminek csak a fejét, borotva esetén pedig a pengéjét kell cserélni.

 

Vásároljunk nagy tételben!

Ha nagyobb mennyiségben vásárolunk alapélelmiszereket, máris nagymennyiségű hulladéktól kíméljük meg a környezetünket.

Kerüljük az előre csomagolt termékeket, a felesleges csomagolásokat, a szívószálakat és az egyéb eldobható műanyagokat!

Ha mégis a birtokunkba kerül valamilyen műanyag, akkor vigyük el valamelyik szelektív gyűjtőállomásra!

 

A Mesdi Kft. és a SanOdor Kft. törekszik a lehető leginkább környezetbarát, kifogástalan és egészséges termékek előállítására és forgalmazására. Olyan környezetbarát mosdóhigiéniai termékeket és takarító technológiát kínálunk, melyek zöld technológián alapulnak és rendkívül környezet kímélőek. Úgy, mint a vízben oldódó WC-papír, a másodlagos célokra is újra felhasználható papírkéztörlő, a csöveket és vezetékeket, illetve az embert és a környezetet nem károsító probiotikus tisztítószerek.

Legyen minden nap a Föld napja!

earth-day-2012_1920x1200_97172

 

Források:
http://www.iflscience.com/health-and-medicine/seafood-eaters-may-be-ingesting-up-to-11000-microplastic-particles-a-year/all/
http://www.erdekesvilag.hu/mennyi-ido-alatt-bomlanak-le-az-altalunk-hasznalt-anyagok-a-kornyezetben/
http://laboratorium.hu/mikromuanyag
http://www.care2.com/causes/eating-fish-then-youre-eating-plastic-too.html